Ha úgy érzed, hogy a webáruházad forgalmát fel kellene tuningolni, rá ne gondolj, hogy az olcso.hu ár-összehasonlító portált válaszd! Ez az oldal ugyanis annyira zárkózott, működtetőivel olyan nehezen lehet szót érteni, mintha európaiként Pakisztánban a baksis fizetésére kötelezettek jogairól szeretnél informálódni.

A megpróbáltatás az olcso.hu oldalán alapból azzal kezdődik, hogy nem lehet fizetni bankkártyával (spórolós informatikusok). Egyedüli fizetési módként csupán az átutalás létezik. Természetesen így nem tudod azonnal aktiválni a kreditjeidet és a termékeid sem fognak rögtön megjelenni. Nem is lenne ez akkora probléma, csak 2022-ben (18 évvel az Európai Unióhoz való csatlakozásunk után) ez már lehervasztó, igazi "fogtechnikus" érzetet kelt.

Úgy vélné pedig az ügyfél, hogyha egy cég egyetemi berkekben tanyázik, mint az olcso.hu üzemeltetője a Syncnet Kft., akkor egy megbízható, precíz és lelkiismeretes vállalkozásról van szó. Nos, a szomorú valóság ennek az elképzelésnek épp az ellenkezője.

Átutalod reggel a kreditek árát a Syncnet OTP számlájára (ha neked is OTP-s számlád van, akkor ez perceken belül megjelenik náluk) és vársz. Az egész munkanap úgy telik, hogy be-be nézel az olcso.hu fiókodba,  jóváírták-e már az összeget? Ám hiába múlik az idő, nem történik semmi. Kicsit izgulsz is, mert ünneppel tarkított, hosszú hétvége következik, így ha pénteken, egy egész munkanap alatt nincs érkezése a lelketlen adminnak jóváírni a befizetéseket, akkor legközelebb már csak kedden lehet erről szó.

Nos, hát úgy is lett (akár az utazós reklám szövegében). Kedden is be-be néztem az ár összehasonlító oldalra, hogy van-e már kreditem jóváírva, de semmi változás nem történt. Mivel pénteken délután írtam a megadott e-mal címre egy szépen fogalmazott üzenetet, szerdán már kicsit ingerültebben láttam neki a fogalmazásnak. Korrektségre apelláltam és arra, hogy az olcso.hu oldalán az szerepel az ÁSZF-ben, hogy (minő igyekezet) öt, azaz öt napon belül elküldik e-mailben a számlát. Nos, hát szerdán letelt az öt nap, de számla is nuku és megjelenés is nuku.

Úgy telt el további kilenc nap, hogy még háromszor írtam az egyedüli kapcsolatként megadott e-mail címre. Mivel telefonszámuk nincs, így azt sem tudtam leellenőrizni, hogy egyáltalán megkapják-e az üzeneteimet. Amikor már két hete nem történt semmi, eszembe jutott, hogy a cégnyilvántartásban megkeresem a Syncnet Kft. ügyvezetőjének adatait és az elérhetőségét. A neten ugyanis erről a cégről szinte hírzárlat van, csupán egy székhelyszolgáltató címét találja meg a szorgos kíváncsiskodó.

Az ügyvezetőnek írt levelemre - hihetetlen módon - másnap érkezett a válasz. Az ügyvezető, Baksa Attila nem ragozta a problémámat (a két hetes elhúzódást még csak nem is érintette), csupán megígérte, hogy utánanéznek az utalásnak - küldtem egyébként az OTP-s befizetési igazolást - és hamarosan (egyáltalán nem azonnal) megoldják a kérdést.

Eltelt még egy nap, de semmi változás. Következő napon újabb e-mail az ügyvezetőnek. Erre egy nap múltán újabb ígéret. A 18. napon (azaz a tizennyolcadik napon) az admin végre nekifogott, jóváírta a krediteket és felkerült az áruházunk néhány terméke az olcso.hu oldalára. Büszkeséggel vegyes szűkszavúsággal Vassné Jakab Anita megüzente, hogy megtörtént a kivételes jó cselekedet, de semmi decens bűnbánat vagy valamiféle magyarázat (!). Gondolhatnánk, 18 napnyi tortúra után végre elérkezett az "öjöm-bódogság" és a teljes hepiend, de nem. A végjáték is a szokásos, pakisztáni-Syncnet normatívával zajlott.

A fizetett megjelenés ugyanis csupán abból állt az olcso.hu oldalán, hogy 1760 termékünkből 10 db. - azaz tíz darab - függöny felkerült a kategória legvégére, a 49. oldalra. Semmi más - érted?

Megpróbáltam a lehetetlent, készítettem egy kampányt és kiemeltem az összes termékünket drágább kattintási összegért - gondoltam hátha... Ezzel annyi változott, hogy a 10 utolsó függöny közül egy előrekerült, de más kategóriákban ugyanúgy nem jelentek meg a termékeink. Megpróbáltam rákeresni az áruinkra név szerint, de úgy sem sikerült találatot elérnem. Egyszerűen a mi cuccaink le voltak tiltva a keresésekben.

- Ez a betartó cég valamiféle inkorrekt gittegylet? - villant át rajtam. - Netán egy zárt klub a bennlévőknek, esetleg egy lehúzós maffia? Hogy mernek ezek az emberek mai inflációs, háborús, dekadenciával és recesszióval kevert, csökkenő bevételű világunkban így viselkedni? Hogyan kaphat a Syncnet Kft. ilyen flegma hozzáállással és ilyen rémes kommunikációval munkát az ELTE-n?

Másnap írtam Vassné Jakab Anitának, részletesen ecseteltem a meglévő komoly problémákat. Tanulva az elmúlt 20 nap kommunikációs anomáliáiból, azonnal elküldtem az ELTE-n közzétett e-mail címére is a reklamációmat.

- Ismét semmi válasz - érted? - SEMMI! 

A 21.napon írtam újra az ügyvezetőnek (bemásoltam a Vassnénak írt szöveget), aki szokásosan szűkszavú nyugalmával közölte, hogy "hamarosan" javítani fognak.
- Újra hamarosan... érted? - Azt viszont Baksa Attila ügyvezető a levele alján még hozzátette, hogy küldjem el Vassnénak is ezt az üzenetet! Mintha nem is ugyanaz a tartalom lett volna bemásolva az általa olvasott levélbe, amit már Vassné Jakab Anitának duplán is elküldtem.

Nem akarom tovább ragozni ezt a szolgáltatás-horrorba illő történetet, inkább rákérdezek: milyen cég az ilyen? Miféle kommunikációs és ügyféltámogató kultúra dívik náluk? Miféle szerzet egyáltalán a Syncenet Kft., hogy ilyen mentalitás mellett az ELTE-n tevékenykedhet és ifjoncokat oktathat? Ilyenek lesznek majd egytől egyig a jövő informatikusai?

Az ügyvezetői megkeresésre Vassné a 22. napon végül a következőket írta: " a technikusaink ránézzenek, mi a probléma pontos oka". (A cég létszáma egyébiránt 3-4 fő, ebből kettő ügyvezető, egy pedig a csúcs admin.)
- Érted te ezt? - a 22.napot követően majd ránéznek a mitikus, név nélküli technikusok, és persze már az sincsen odabiggyesztve, hogy hamarosan.

Miközben mi, kiskereskedők szinte vért izzadunk, hogy vásárlókat szerezzünk, egyesek viszont manapság is gond nélkül szívathatják az ügyfeleiket?
Az ilyen emberek, az ilyen vállalkozások hogy nem hullanak ki a nagybecsű piacgazdaság rostáján? Talán le van nálunk is zsírozva minden, mint Pakisztánban, így nekik az olcso.hu csupán filléres mellékjövedelem? Talán ezért lehet 3XL-es a mellényük, amikor mi, értetlen ügyfelek megzavarjuk a köreiket?

Frissítés, a befizetés utáni 25. nap mérlege: A termékeink hellyel-közzel megjelennek az olcso.hu portálon (érdekes módon a termékek címében lévő egyes szavakat továbbra sem találja meg a keresőjük (pl. Bubó, törölköző, verdák), illetve a keresőbeállításuk sem okos, mivel szóösszetételekben nem keres, pl. angint egyáltalán nem talál, ha úgy van megnevezve: tollangin, selyemangin vagy nyersangin).
Majd egy hónap várakozás után az olcso.hu oldal nem ad egyetlen backlinket sem, hiába van feltöltve 1760 termékünk. Június hónapban az olcso.hu oldalról összesen két találat érkezett. Ebből az egyiket jómagam kattintottam próbából. (Ingyenes Referrer weboldalak ennek a lehangoló eredménynek a többszázszorosát teljesítik.) Vásárló természetesen az olcso.hu-ról eddig nem érkezett és úgy tűnik nem is fog, mivel a látogatottsága töredéke sincsen a saját weboldalunkénak. Ezeknek, az üzletmenetünket egyáltalán nem segítő tényezőknek és a fentebb részletezett felháborító hozzáállásnak megfelelően az értékelésem: az olcso. hu  csupán pénzkidobás, egy értelmetlen és haszontalan problémaforrás. Még azt sem mondható el róla, hogy "olcsó húsnak híg a leve", az olcso.hu ugyanis = 0.