Piszkos trükköket vetett be a Google – állítja a Mozilla volt vezetője

Nem kevesebbet állít a Mozilla egy korábbi vezetője, aki a Firefox fejlesztésén dolgozott, hogy valójában nemtelen eszközökkel tudta sikerre vinni a Google saját böngészőjét, a Chrome-ot.

Már nem csupán a Google Chrome vitathatatlan népszerűsége és elterjedtsége jelenti a kihívást a Mozilla (Firefox) számára, hanem hogy többen is Chromium böngészőmotorra váltanak, többek között a böngészőpiac nagynevű játékosa, a Microsoft is.

A Mozilla egy korábbi alkalmazottja, a Firefox-csoport egykori első embere most egyenesen azt állítja, hogy nagy részben a Google piszkos trükkjei a felelősek azért, hogy a felhasználók Chrome-ra váltottak. Jonathan Nightingale, aki nyolc évig volt tagja a Firefox-csapatnak, megosztotta a világgal, hogy a Google volt a Mozilla legfontosabb partnere, mielőtt a keresőcég saját böngészőt kezdett volna fejleszteni.

Minden megváltozott viszont, amikor a Chrome belépett a piacra, a Google minden eszközt bevetett ugyanis, hogy növelje böngészője ismertségét, kedveltségét, és ezért etikátl ... Tovább »

Precedensértékű eljárást indított a német Axel Springer tulajdonában álló Idealo internet GmbH az amerikai Alphabet Inc., a Google-t tulajdonló cég ellen. Az ár-összehasonlító szolgáltatást üzemeltető német cég szerint a Google úgy optimalizálja a találatait, hogy saját vállalkozásának, a Google Shoppingnak kedvez, az Idealo találatait kevésbé lehet megtalálni a keresési listákban. A cég az EU 2017-es trösztellenes büntetési határozatára hivatkozik keresetében, amely szerint akkor 2,7 milliárd dolláros büntetést szabott ki a cégre az EU, és az Idealo szerint ez már önmagában bizonyítja, hogy a Google törvényt sért. Az EU versenyjogi biztosa, Margrethe Vestager a döntés után arra biztatta az európai cégeket, indítsanak eljárásokat a Google-lel szemben a döntés alapján, a német leányvállalat az első ilyen. Az Idealo 500 millió eurós kártérítést fizettetne a Google-lal amellett, hogy kimondatná, a techcég továbbra is megsérti a trösztellenes határozatot. Bár az amerikai cég a büntetés után azt állította, változtatott a keresési találatainak összeállításán, az Idealo saját mérései szerint ez továbbra sem olyan mértékű, hogy biztosítaná a tisztességes versenyt, illetve éppen azt várják az eljárástól, hogy bizonyítékokkal szolgáljon arról, valóban megtett-e mindent a Google, amit a trösztellenes határozat elvárt tőle. Az EU az utóbbi ... Tovább »

Várhatóan 2020-ban lép hatályba a GDPR-t kiegészítő ePrivacy rendelet, mely az elektronikus hírközlési adatvédelmi irányelvet felváltó, új európai uniós szabályozás. Elsődleges célja az elektronikus kommunikáció és az azzal kapcsolatban keletkezett adatok védelme, ami a felhasználók szempontjából örvendetes hír, azonban a szolgáltatók részéről még talán a GDPR-nál is nagyobb energia befektetést kíván. Nem csoda, ha a bevezetése már most nagy hullámokat ver világszerte.

Az Európai Tanács már 2017 végén bemutatta az ePrivacy rendelet tervezetének szövegét, de az eltérő tagállami álláspontok miatt viták alakultak ki a végleges verzióról, így a rendelet - az eredeti tervekkel ellentétben - nem lépett hatályba a GDPR-ral párhuzamosan. Tartalmával kapcsolatban elsősorban az amerikai technológiai óriások (Google, Facebook, Amazon stb.) fogalmaztak meg komoly kritikákat, hiszen igen érzékenyen érintené az új szabályozás az adatokra épülő üzleti modelljüket, így minden lobbierejüket bevetve igyekeznek megakadályozni, de legalábbis késleltetni, a rendelet elfogadását. A román soros elnökség azonban kiemelt prioritásként kezeli a rendelet szövegének az európai parlamenti választás előtti véglegesítését, így az legkésőbb 2020-ban hatályba léphet. A GDPR felkészülés tapasztalataibó ... Tovább »

A Franciaországban rekordnak számító büntetést az adatvédelemért felelős  helyi hatóság, a CNIL szabta ki. A CNIL szerint a Google nem tájékoztatta megfelelően a felhasználóit arról, hogy milyen adatokat gyűjt be tőlük, róluk a vállalat. A döntést a szervezet azzal indokolta, hogy például az adatok feldolgozására, illetve azok tárolásának időtartamára vonatkozó információkat nem ugyanazon a felületen tette közzé a Google, néhány esetben akár öt-hat klikk távolságra helyezték el egymástól azokat

Az új GDPR-szabályozás, amely tavaly lépett életbe, lehetővé teszi, hogy az adatvédelmi előírásokat megszegő vállalatokra akár a globális árbevételük 4 százalékának megfelelő bírságot szabjanak k ... Tovább »

A Kínának épülő cenzúrázott Google-keresőről már korábban bebizonyosodott, hogy létezik. A céget vezető Sundar Pichai szenátusi meghallgatásán azonban tagadta, hogy ilyesmin dolgoznának.